Frissítve: 2008 07. 03.

Ez az oldal azért készült, hogy bemutassam a boxermotoros kedvenceimet.

Mese a boxerekrõl. A motorral kezdem.

A boxeres éveim eleje 90-91 környékén kezdõdött. A katonaság elõtt egy ETZ-250-esssel motoroztam. Három év alatt ( 87 májusban lett jogsim ) 40000 kilométert mentem vele. Nagyon szerettem, az elsõ igazi nagy motorom volt. Akkoriban már tehetségesen barkácsoltam ( állítólag ! :-) ) és sok mindent átalakítottam rajta. Készítettem egyedi ülést ( az eredeti átfaragásából ) , magura-kormányt tettem rá, kapott aluból készített ülés-spoilert is. A blokk alá is került egy akkor már ritkaságnak számító optikai légteterõ-idom, világítós kormányvégek ( pezsgõsdugó rulez ! ) , átfestettem ( spray ), és a lábtartók is hátrébb kerültek a gyári fékkar rövidítésével, illetve a váltókar gömbfejes áttételt kapott ráépítve egy egyedileg készült áttört alu konzolra. Rezonátoros kipuffantó is került rá.Sajnos fotók nem maradtak róla, de már eszembe jutott, hogy le tudnám modellezni 3D-ben, de igazán csak azért írtam le ezeket, hogy érzékelhetõ legyen az elszántságom, amivel ezeket egy mozdulattal eldobtam, amikor megláttam a NAGY ÕT.

90 õszén említette meg egy jó barátom, hogy a falujában, Zókon ( Pécstõl 8 km ) van egy cimborája, akinek van egy Uralja, amit pár éve nem használ, meg lehetne nézni, lehet el is adná. Motor-nézésrõl lévén szó, nem állhattam ellen, ráadásul akkoriban nemigen lehetett ilyen nagy gépet látni ( addigra már csak a hír maradt, hogy voltak ám ilyenek is...), hát nosza, kimotoroztam a barátomhoz, és átcaplattunk pár házzal odébb, ahol a cimborája lakott. A MOTOR oda volt támasztva egy falhoz, látszott rajta, hogy nem tegnap tették oda. Poros, koszos, suszterelt ülés, letört és lekonyult lábtartók jellemezték, plusz igen rondán ható - valaha metálzöld tank volt rajta. Mire a cimbi elõkerült, kb. 5 perc, addigra én már elvesztem.Meglátni és megszerezni ! Bármi áron ! Hiába, 22 éves voltam, akkor még erõbõl mentek, vagy nem mentek a dolgok. Szóval, lényeg a lényeg: elcseréltem a kicsinosított tutti motoromat egy lepukkant ( hogy mennyire, az késõbb derült ki ) kinézetû ócskavasra. Ezeket mondta az apám is, meg egyebeket a fejemmel kapcsolatban, de hát mindegy volt, nekem az Ural kellett. Megírtuk a papírokat és nagy boldogan hazafuvaroztuk a barátom apjának az utánfutójával, addigi kedvencemet hátrahagyva. Az apám arcán minden ott volt, hogy mit gondol a dologgal kapcsolatban, késõbb emlegette is. Jó blogosra sikerült ez a leírás, de nem baj, mert ez az oldal is ezért készült. Az indítási kísérletek elején már erõs volt a gyanú, hogy nem lesz ez azért olyan sima ügy. Csattogott, durrogott, az alapjárat beállítására irányuló kísérletek abbamaradtak, mert a síktolattyús porlasztók nem igazán erre voltak kitalálva - de ez késõbbi tapasztalatok konzekvenciája. Jött a felismerés: szét kell szedni ! Csak az olajlehúzó gyûrûk voltak egyben, a többi 2 ripityomban. Akkor már a motorboltokban nem voltak cuccok az Uralhoz ( lehet, hogy elõtte sem, ez nem derült ki ), ismerõs, vagy márkatárs egy szál se a környéken. Elég nehéz dolgom volt, mert se szerszámaim, se tudás nem volt ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, nem volt Commodore C16 se, nemhogy internet, ahol lehetett volna informálódni. Mivel a hengerfalak karcosak voltak, gondoltam, meg kellene fúratni. Kellett volna új dugó + gyûrûk, de hát mint mondtam, sehol semmi. Jött az ötlet: 78,2 volt a furat, erre jött volna a második túlméret, legyen 79-es, olyan dugó az 1300-as Zsigához van. Gyerünk a boltba ! Kissé meglepõdtek amikor mondtam, hogy az én "Zsigulimhoz " csak két dugattyú kell, de némi vacillálás után megkaptam az áhított alkatrészt. Megfúrták a hengereket ( kb. 3 hét alatt ) és jött a következõ probléma: nem stimmel a dugattyútetõ és a csapszeg-tengely távolsága, 4 mm-el több. Elõ a reszelõt, oszt adj neki. Satum sem volt, így bushman-technikával ( Szaki-barátom után szabadon ), kézzel-lábbal leszorítva néhány órai verejtékes munkával lemunkáltam a felesleget. Újabb probléma következett: a Ladán úszó a dugattyú a csapszegen, nincs Zéger-horony. Addigra összeismerkedtem a szomszéd sráccal, kiderült, hogy esztergályos, van is gépe otthon. Vettem bronzot a színesfém-boltban, õ meg megcsinálta a perselyt úgy, hogy zsugorral lett betéve a csapszeg a hajtókarba. Összeraktam, de addigra már április eleje volt, a gép még nem volt kész, de nekem már motorozhatnékom volt, így vettem a vásárban egy másik ETZ-t. Ez augusztusig volt meg, akkor eladtam (ez is egy cifra történet ), mert addigra lemûszakiztattam az Uralt.

A T3-as története a VW bogárhoz kapcsolódik. Mindig is szerettem volna bogarat, de még egyedülállóként is kicsinek találtam a belsõ teret. A bogár-hívõk biztosan megpróbálnának meggyõzni az ellenkezõjérõl, de ez esetben ezt mellõzhetjük, nem lényeges. Hanem a motor és a fílingje...az igen. Az utánozhatalan. Egyszóval már letettem arról, hogy boxer-motoros autóm legyen, de az élet másként hozta - szerencsére. Kis családom nagycsaláddá fejlõdött, kinõttük a Polo-t ( az is VW, mi más... :-) és nagyobb autó után kellett néznem. Az igényeim egy nagyobb szállítóeszköz felé mutattak, legyen mondjuk furgon. Nade milyen ? Az úgynevezett fejlõdéssel ( fejlövéssel ) kapcsolatos véleményem a régi, megbízható, kis szervíz-igényû gépek felé mutatnak. Tehát VW 80-90 között. T4 ? Korához képest drága, nagyrészt dízel, fílingje egy szál se. Kilõve. 15 év felett csak benzines jöhet szóba, csak porlasztós. Mi marad ? -> T3 boxer ! A boxer-motoros személyautó ( 9 fõ ) kellõ teherbírással, átlagos fogyasztással + nem teljesítménycsúcson üzemelõ kétliteres boxer-motorral, léghûtéssel. Így lett a T3. Sikerült egy lepukkant külsejû de jó állapotú példányt beszerezni, aminek a felépítése a kezdeti ( megszerzési) állapottól a teljes metamorfózisig fog tartani. Igyekszem dokumentálni ennek a folyamatnak a lefutását az eszközök és technikai módszerek közreadásával.

Kapcsolat: akinek esetleg egyéb lehetõség híján van bármely infója, anyaga a témával kapcsolatban, jelezheti, elküldheti az aktuális levélcímre. Lektorálás után felteszem a honlapra közlésre, természetesen a forrás megjelõlésével.

személyes üzenetek
feltöltésre szánt anyagok